2013. április 25., csütörtök

Mákos goffri

A mákot kis korom óta jól megosztottuk az öcsémmel, vagyis Ő megette az én részemet is. :) Később változott a megosztás, én egyeltem, részéről maradt az evészet. (is) Az egyelés egyébként 8 db 130 méteres sornál igen utálatos dolognak tűnik, mikor azonban csak 30 méterről van szó, már nem is olyan vészes. Most, hogy kiestem az ilyen kerti munkákból, nagyon vágytam rá, hogy végezhessek ilyesféle feladatokat - és az utóbbi években amúgy is kedvelt lett nálam a kapirgálás. Otthon is voltam, ott volt a 15 centis mák is, de sajnos Ábel miatt nem tudtam, ugyanis az összes potenciális "pesztra" Eleken "mulatta" az időt.  Így aztán Apa csinálta meg a múlt héten.
Visszatérve a magjaira. Valahogy soha nem rajongtam érte. Amióta szoptatós menü van, kénytelen vagyok beilleszteni az étrendbe, nem csak mákos bejgli csücskeként fogyasztani. Főleg azért, mert nagyon magas a vastartalma, a kalcium is könnyen beépül a szervezetbe belőle, és a foszfor tartalma segíti azt. Emellett több vitaminféleség és egyéb ásványi anyagok is növelik a beltartalmi értékét. Mint pl. cink, réz, kálium, magnézium, mangán, B vitaminok.

A goffri tésztáját megpróbáltam úgy összeállítani, hogy minél kevesebb búzalisztet használjak, így is sokkal több kenyérfélét eszek, a változatos gabonafélék fogyasztása pedig szükséges. A köles egyrészt azért került bele, mert 7 féle aminósavat tartalmaz, másrészt lúgosító gabona, harmadrészt finommá teszi. Próbáltam nélküle, és nem volt olyan jó. Az alma szintén ez utóbbi miatt adódott hozzá, olyan kellemes sütés után a tésztában. De nem szabad beleturmixolni, reszelni kell.
A rozs - mint már többször tapasztaltam - az édes ételeknek kiváló alap. De végre rátérek a receptre is.

Hozzávalók 10-12 db goffrihoz:
1 csésze rozsliszt
0,5 csésze tk liszt (vagy ez is rozs)
1 csésze zabliszt
1 csésze kölespehely
1 bögre darált mák
3 ek lenmagpehely
6 ek olivaolaj
1 bögre szójatej
20 csepp sztívia / 2 ek nyírfacukor
1 csipet só
kb. 1,2 liter szódavíz
vanília
2-3 nagyobb alma

A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd beleöntjük az olajat és a szójatejet. Amennyire lehet összedolgozzuk, majd folyamatosan adogatjuk hozzá a szódavizet, vagy szénsavas ásványvizet. Jó sűrűre keverjük, mint a galuskatésztát. Az almát megreszeljük, hozzáadjuk, összekeverjük.
A goffri sütőt finoman megkenjük olajjal az első goffri kisütése előtt. Kb 7-10 perc alatt sül meg egy. Lassabban jóval, mint a hagyományos. Ha kinyitod, és még nyílik szét az egész, le kell csukni, és sütni még jó darabig, majd összeáll. Persze az idő a készüléktől is függ, otthon volt olyan sütő, ami 15 perc alatt sem készítette volna el.
Anyósom hozott epret, azzal ettük. Nagyon finom volt.



3 megjegyzés:

Zsuzska írta...

Nézz be hozzám, vár egy díj, ha elfogadod! :-)

Renyusz írta...

szia Brigi,
Működik ez a goffri szójatej helyett kókusztejjel vagy rizstejjel? U.annyi mennyiség?
Nem bírom sajnos a szójatermékeket.
Köszi a választ előre is! :)

Bridge írta...

Szia! A rizstejet nem javaslom, ragad, Más okok mellett ezért használok steviát is bele. Amivel már csináltam, az alpro mogyoróteje, azzal működik. Kókusztejet felesben mogyorótejjel már tettem bele, mert csak az volt itthon, de a kókuszos mellékíze nem tetszett. Nem volt rossz, csak épp nekem nem jött be annyira. A mennyiségek ugyanazok.
Van egyébként egy másik mákos gofri receptem is, az hajdinás, kicsit könnyebb tészta. (nincs hajdinás mellékíze) http://biobrigi.blogspot.hu/2015/01/draga-belam-ii.html
Annyi változtatással csinálom azóta, hogy gyakran kihagyom az almát, és a kölest, a teljes folyadékmennyiség mogyorótej és megy bele egy kicsi borkőmentes sütőpor.
De ezt a rozsosat szeretem, csak a családnak a kevésbé "tömény" jobban tetszik.