2011. július 23., szombat

Zsömle tökmaggal

Ez a zsömle nagyon jó ízű lett. Bár nem valami bizalomgerjesztő látvány, az íze annál jobb! :)
A formája a magvas téglához hasonló lett, a tésztájában mégis a puha zsömléből indultam ki.

Hozzávalók:
80 dkg liszt (60 dkg tk. tönköly, 20 dkg finomliszt)

1 púpos ek szejtán
1 púpos ek zabliszt
4,5 dl víz
1 pohár szójajoghurt
5 dkg pálmazsír (vagy 2-3 ek olivaolaj)
magok (napraforgó, len, szezám, tök)
1 ek méz
1,5 tk só
2 dkg élesztő

A napraforgó magot és a tökmagot külön-külön finoman megpirítottam, és vártam, hogy egy picit hűljön. A lenmagot addig megőröltem.
A kenyérsütő géppel dagasztattam meg, minden összetevőt beleraktam. Ha később akarjuk elkészíteni, a sorrendre ügyelni kell, hogy az élesztő a tetejére a száraz összetevőkbe kerüljön, egyébként lényegében mindegy.
Amikor már szép formás cipó volt, és a gép rendesen átgyúrta, kinyújtottam és kisebb tenyérnyi téglalapokat vágtam belőle. Bevagdostam a tetejét, majd bő fél órát kelesztettem a tepsin. Azután 45 percet sütöttem 180 fokon.

 

Karobos köles

Hm, egy tavaszi kép. Milyen szépek voltak a növénykék akkor, még éppen zsendült. A múlt heti kánikula után pedig hogy megégtek a levelek. Azért itt hagyom. 
Ezt az elkezdett bejegyzést talán májusból pedig ideje befejezni. :)

Amikor nincs túl sok időm, és valami egészséges reggeli kellene, sokszor kerül köles az asztalra.
Egyrészt semleges íze van, lúgosít, hétféle aminosavat tartalmaz, gyorsan elkészül, mert nem kell figyelni rá, sem kavargatni.
Legutóbb annyival bolondítottam meg, hogy karobot és kókuszt kevertem közé. Finom lett.
Candidások az édesítést sztíviával, vagy nyírfa cukorral oldhatják meg. De akár anélkül is fogyasztható, hiszen az édes érzékelés olyankor sokkal jobb. Ez utóbbi esetben valami gyümölccsel javasolt kiegészíteni.

Összetevők:
1 bögre köles
3 bögre víz
2 ek kókuszreszelék
2 ek gyümölcscukor, vagy méz
1 ek karob
1 csipet só

A kölest a vízzel és a sóval felrakom főni. Összességében 25 perc alatt készen van. Nem kell kavargatni! Addig kell rá figyelni, amíg felforr, akkor levenni kicsire a gázt, majd félig lefedve (különben kifut) főzni.
Amikor megfőtt, hozzákevertem a kókuszt, a karobot és édesítettem.
Majd megettük. :)



2011. július 7., csütörtök

Hol is kezdjem... harmadik blogszületésnap

Ilyenkor szokták úgy kezdeni az elmaradt posztoló kollégák, hogy főzök, csak nem volt időm feltenni...
Bevallom, az utóbbi időben nem főztem. Vagy alig. Egyszer az is csirke sütés volt zöldség-ágyon. Azt meg csak nem fogom ide pakolni. :)
Megírtam a pár sort, közben eltelt három nap, és végre volt főzés - sütés. Igen, ez utóbbi a kinti 36 fokhoz tökéletesen passzolt.  Hőség ide, hőség oda, Anyának születésnapja volt pénteken, muszáj voltam valamit készíteni. Sárgabarackos túrótortát kapott. No, az még egy külön történet lesz, merthogy lángolt is egy fél percig... :) Igaz, hogy csak a sütőpapír fölösleges része a szélén, de akkor is. 
Tanulság. Ne vegyél olcsó sütőpapírt, aludj többet, ne hagyj fölösleges sütőpapírt magasan, ha a felső sütőszál is megy.
Visszatérve az előző időszakra. Ha Renáta nem figyelmeztet, elfelejtem, hogy blogszületésnap van. Mégpedig a harmadik. Igen fénytelen ez az esztendő, ha a bejegyzések számát tekintjük. Az okok megvannak a háttérben, nem is panaszkodom, mert jók, és rosszak is. (Újabb eltelt hét.)
Ilyenkor nyáron mindig rengeteg a feladat, ha hazaér az ember, ráadásul ha többször későn érkezik, még rosszabb a helyzet, mert a gyümölcs nem vár arra, hogy a munkahelyen is befőzéshez megfelelőek legyenek a körülmények. Ő érik könyörtelenül. Persze ennek lehet örülni, a hasunkba tenni. Csak hogy télire is maradjon, ahhoz szorgoskodás is szükséges. Azért örüljünk, hogy van mit eltenni. A szerdai vihar nagyon megtizedelte a gyümölcsöst is. Nekünk a hátsó diófa és a két őszibarack is áldozata lett. :( De sokkal nagyobb károk is keletkezhettek volna, mint az az x számú cserép, vagy a szalmás fólia. Mint másfelé, így nagyon hálás vagyok azért, hogy ennyivel megúsztuk.