2010. március 25., csütörtök

Az almás golyó füstbe ment terve

Hajdinát csíráztattam, hogy majd süti lesz végre belőle. Mint annyiszor, most sem sokon múlt, hogy a szokásos variációban némi kockára vágott kivivel, almával, banánnal végzi reggeli gyanánt, mert így nagyon finom. Semmi köze a főtt hajdina markáns, sokak által nem kedvelt ízéhez.
De csak nem nyugodtam. Anya is lelépett a konyhából, így könnyebben lehetett "garázdálkodni". :)

Megpucoltam 4-5 almát, összeturmixoltam, azután hozzákevertem a hajdinát, egy pici fahéjat, néhány csepp sztíviát. Először le akartam csöpögtetni, de nagyon elszaladt az idő. A frankfurti levessel is kellett még foglalkozni. Így hát gyorsítottam volna a folyamaton némi zabpehely és őrölt szezámmag hozzáadásával, hogy azután golyókat formázhassak belőle meghengergessem némi kókuszban, vagy darált dióban.

9 óra körül gondolkoztam el azon, hogy talán a hűtőben lenne a helye az egész kotyvaléknak, Bridget pedig menjen aludni, lévén, hogy reggel 4:35-kor csipogott a földszinten a kenyérsütő. Persze az óra is hasonlóan tette volna ugyanezt pár perccel később, de így már nem kellett igénybe vennem a szolgáltatásait. :)
Végül összeszedtem magam, előhoztam az aszalót, vágtam bele zsírpapírt, és két rétegben szétkentem a masszát.
Nos, a zabpehely nem épp a legmegfelelőbb formában került így bele, de most talán elmegy. (Vagy csíráztatva, vagy 15 percet hőkezelve illene a gabonaféléket fogyasztani.)
Akkor azon paráztam, ha valamit elmértem, és elkezd folyni a massza leve, és reggelre tönkreteszem az aszalót, hát biztosan lemondok az ilyen formában fogyasztott nyers étel csodájáról... Azonban eddig úgy tűnik nem lesz gond.
Legközelebb meg elmesélem, mi "sült" ki ebből az egészből. :)

Utóélet

Ízre? Azt hiszem "feltaláltam" a könnyen szállítható rakott tésztát. Anya szerint is baracklekváros-mákos jellegű utóíze van. Az öcsémet - aki nagy szakértő ez ügyben - még nem kérdeztem, csak az öltönye zsebébe dugtam egy darabot Győrben. (Sógorasszonyok ugye nem olvasnak blogot? :) )
Állagában az omlós tejkaramellához tudom hasonlítani, bár a kettőnek csöppnyi köze sincs egymáshoz.
Összességében fura és finom. Épp ezért, ha másnak nem is, de magamnak lejegyzem.

Összetevők (csak úgy hasra)
5-6 db nagyobb alma
15 dkg csíráztatott hajdina
4 marék zabpehely
4 ek darált szezámmag (1-1 darálás)
2 ek lenmag
10 csepp sztívia (akár el is hagyható, ha az alma elég édes, vagy pótolható 1 kanál mézzel)
1/2 citrom leve

Mindezt botmixerrel összedolgoztattam.
Jó minőségű zsírpapírt kerekre, a közepére lyukat vágtam. Rátettem az aszalólapra. Arra kentem a kapott szószt ujjnyi vastagon. Két réteg lett a gépben ekkora mennyiségből.
Egy éjszaka (kb. 9- 3/4 5-ig) dolgozott az aszaló.

Nincsenek megjegyzések: