2010. február 28., vasárnap

Kínai kel saláta - másik változat

Anyu pénteken hozott egy egész formás kínai kelt. Szétnéztünk itthon, mi is van a kamrában, azután a következőkből el is készítettük a salátát:

1 kínai kel
1,5 pritaminpaprika
1 kígyóuborka
1 avokádó 
1 kis fej lilahagyma
1 citrom leve
5 csepp sztívia (1 ek méz) 
2 ek szezámolaj
1 csapott tk só

A kínai kelt leveleire szedtem, és a torzsánál vékonyabbra szeleteltem, a csúcsok felé haladva kb. centis vastagságúakra. A pritaminpaprikát és a kígyóuborkát kis kockákra vágtuk, az avokádót és a lilahagymát szintén.
A citrom levét kicsavartam, belekevertem a sztíviát, sót és olajat. Felengedtem vízzel, és ráöntöttem a salátára. Majd még két pohár vizet utánaöntöttem. Mindezzel átkevertem az egészet, és hagytam fél órát állni, mielőtt fogyasztottuk.

Zöldborsó főzelék

Láblógatós napot terveztem így a vizsgaidőszak végével. Keveset voltam itthon az elmúlt időszakban, abból a kevésbe pedig tanulás, főzés, alvás fért bele. A rendrakásra fordított picinyke idő meg is látszott a szobán, a por boldogan rakódott lefelé, mindenütt plusz papírkupacok növekedtek.
Majd ma, amikor se Pest, se barát, se főzni-, se tanulnivaló...
No ezzel csak most este foglalkoztam. :)

Délelőtt borsófőzelék készült, kínai kel saláta, meg voltam az egyik falubeli néninél tojásért. Stefi néni épp krumplit sütött magának a csirkemáj mellé, mert hétközben hordják neki az ételt, de hétvégén magára marad ez ügyben. Kérdeztem, finoman főznek-e. Válaszában a lényeg az volt, hogy elégedett lehet, mert az egyik étel mindig hús. Más háttér, más tudásbázis, más információ - mennyiben más vélemény.

Hazaérkezve összeraktam egy salátát,  mert a nyers is kell. Ugyan megkaptam, hogy nincs mihez enni, de nagyon nem zavart, finom volt a főzelékkel, ami úgyis jó sűrű lett. Plusz főtt kölessel ettem, mert volt készen. Feltétnek szója - krinolin volt, amit teflon lábasban pici olivaolajon megpirítottam.
A krinolin szóval egyébként nem vagyok tisztában, mit is takar, hiszen húsos kajából sosem ettem ilyet, de ennek a csomagolására ez volt írva, tehát az eredeti változat is valami ilyesmi lehet. De hogy pontosan miért is ragozom, nem tudom megmondani. :)

A borsófőzelékre visszakanyarodva. A következőképp készítettem. Igen bonyolult, tessék jól figyelni! ;) 

Hozzávalók:
2 kg borsó
10 dkg olajosmag  
4 ek tk tönkölyliszt
1 csapott ek vegamix 
1 csapott ek só
víz

A borsót megfőztem annyi vízben, hogy épp ellepje. Hozzátettem a sót és ugyanannyi vegamixet.
Bő fél óra múlva turmixgépben napraforgót és kesudiót (de lehet mandula is) összeturmixoltam kb. 2 dl vízzel, majd belekevertettem a tönkölybúzalisztet is. A liszt helyettesíthető étkezési keményítővel is, szerintem ekkora adaghoz 1,5-2 ek. kellene, vagy zabliszttel, abból 2-3 evőkanálnyi.
Kevergetés mellett mindezt a "rántás helyettesítő" folyadékot hozzáöntöttem a borsóhoz. Jobban szeretem így, mert nem ég az olaj, nem csomósodik össze, egészségesebb.
Együtt főztem még kb. 10 percig, amely idő alatt azért folyamatosan kevergettem, hogy le ne ragadjon.

2010. február 27., szombat

Tök

A téli időszakban a kedvenc "sütim" gyakran készül. Általában Nagyapám a fősütőmester, de most itthon kerültek a tepsibe, mert a piacon vettem.

Ketté vágtam, kikanalazgattam a magokat, kedvtelve nézegettem a narancsos színeit. Tényleg nagyon szépek voltak. Utána kiraktam a tepsi alját alufóliával, hogy kevésbé kelljen szétvakarnom a tepsit, miután kisül. 2 óra hosszáig 200 C-on sült. Finom lett.

Elgondolom, hogy egy candida diéta kellett ahhoz, hogy erre rájöjjek... kutya egy gyerek voltam. Nem kell, nem szeretem, "had szagoljam"... voltak kifogásaim. :)

2010. február 26., péntek

Vegán székelykáposzta

Ideje kihasználnunk a hordóból a savanyú káposztát, így tegnap este székely káposztát készítettünk Anyuval. Mikor már félig készen volt, eszembe jutott, hogy a sógornőm diétázik, és ugyan megeszi-e a rizst. Mert ha igen, azt rakunk az ételbe, ha nem, az egészet árpagyönggyel készítjük el.
Közölte, hogy kenyeret és fehér tésztákat most nem eszik, de rizst igen, viszont a barnát nem eszi meg.
No erre nekem ment fel az agyvizem - szégyellem is magam miatta - mert ebben abszolut nem lehet megkülönböztetni barna-e, vagy sem, mivel a múltkor kipróbáltuk. 2 perc múlva lehiggadtam, és eldöntöttük, mivel fehér rizst én nem eszek, - szóval melyikünk is a macerás ;) - kettészedjük.

Hozzávalók:
3 kg savanyúkáposzta
50 dkg árpagyöngy / rizs / barnarizs
2 fej hagyma
10 dkg szójakocka
10 dkg gomba
1 ek pirospaprika
3 ek kesudió
1 ujjnyi gabonakolbász
2 ek olivaolaj
1 ek só
víz

A hagymát megpucoljuk, aprítjuk, kevés olajon és vízen megpároljuk. Általában lefedve vízben megpárolom teljesen, aztán átkeverem kis olajjal, és rászórom a pirospaprikát.
A savanyú káposztát így a tél vége felé ki lehet mosni, mert annyira savanyú lesz, hogy a kecske is elmekegné magát, ha megenné - mondja Anyukám. :) A levét leöntöttem, és beraktam a hűtőbe. Ecet helyett jó lesz bablevesbe, vagy nem tudom még mit találok ki neki.
A savanyú káposzta hosszú szálait kisebbekre vágjuk - egyszerűbb enni utána és 1 perces munka - majd a hagymára öntjük, átkavarjuk, és felengedjük annyi vízzel, hogy épp ellepje.
 
A szóját közben jó sós vízben felrakjuk főni, pár perc forrás után leöntjük róla, és hozzákeverjük a káposztához. Ha valaki előre gondolkodik, esetleg előző este megteheti ugyanezt, azután olajjal, különböző fűszerekkel "pácolhatja" a szóját másnapig. Jobb íze lesz.

Ezt követően a felaprított gombát is beleöntjük a lábasba, és forrástól számítva legalább másfél órát hagyjuk főni. Összesen kell neki a 2 óra. Tudom, hogy ez rengeteg időnek tűnik, de a fővetlen káposzta nagyon sok embernél okoz azután görcsöket. Vagy nyers, vagy főtt, itt az átmenetet felejtsük el.
Amikor a káposztánk nagyjából megfőtt, hozzáöntünk bő 1 liter vizet, mivel a rizs kb. ennyi vizet fog felvenni. Itt tehetünk bele kis sót, ha úgy ítéljük meg. Azután ráöntjük az árpagyöngyöt, vagy rizst. Ne kavarjuk le az aljáig! Csak úgy félútig, így megóvhatjuk magunkat attól, hogy leragadjon az aljára, mivel a káposzta alul nem fog. Ekkor belekeverhetjük a gabonakolbászt is. Fehér rizzsel kb. 20 percet, barna rizzsel és árpagyönggyel bő 40 percet legalább főzzük.

Kb. 10 perccel a tűz lezárása előtt turmixgéppel összedolgoztatjuk a kesudiót némi vízzel, és hozzáöntjük a káposztához, átkavarjuk, hagyjuk, hogy kicsit felfőjön, és elzárjuk a gázt.
Aztán megesszük. :) 

Szóval megesszük: tisztában vagyok vele, hogy a szójakocka nem épp a legmegfelelőbb feldolgozási formája ennek az egyébként hasznos növénynek. Amióta világos számomra, ritkán használom.
Fogyasztásnál arra kell ügyelni, hogy nagyon alaposan rágjuk meg, figyeljünk oda rá. A gyomor munkáját könnyítjük vele, meg a saját dolgunkat is...

2010. február 22., hétfő

Mézes

Jó kis mézes süti lett, bár elég fűszeres, és számomra édes. A többiek szerint kopogós, és túl sok szegfűszeg borult bele, de Anya azt mondta, hogy a duma ellenére el kellett az orruk elől rakni, mert túl jól fogyott. :)
Tény, nem egy omlós, puha valami - több cukorral és margarinnal biztosan az lenne - de sokszor jól esik a ropogtatni való.

Hozzávalók:
50 dkg teljeskiőrlésű liszt
2 púpos ek méz
2 ek gyümölcscukor
4 ek olivaolaj
1 kk szódabikarbóna
1 csapott kk őrölt szegfűszeg
1 csapott kk fahéj
víz

Díszítéshez: 10 dkg héj nélküli mandula

A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd  az olajjal átmorzsoljuk az egészet, azután beletesszük a mézet, és felengedjük kevés vízzel. Az a lényeg, hogy kemény, de gyúrható tésztát kapjunk.
Eleinte merő ragacs az egész, kis türelem kell hozzá, de ahogy átdolgozza az ember a tésztát, a nagyja kezd leválni. Azért előfordul, hogy a nagykést is be kell fogni megszabadulni tőle - persze csak az életlenebbik felét. :)
Ez a tészta most különböző okokból kifolyólag 1 napot pihent a hűtőben, de normál esetben egy óra várakozás is elég hűvös helyen.
Pihentetés után kilisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, és különböző formákat szaggatunk belőle. Nem túl sűrűn (valamennyit dagad) egymás mellé helyezzük a kiszaggatott szíveket, csillagokat, gombát, rénszarvast,  és télepót... szóval az egész kampániát. 
Ha kedvünk van fél mandulaszemekkel díszíthetjük.
180 C fokos sütőben 20-25 perc alatt megsül. 
Jól záródó fém dobozban sokáig eltartható - ha nem hozzuk ki a kamrából. :)

2010. február 21., vasárnap

Gesztenyés piskóta - 1 évre rá, avagy az öcsém 30 éves

Apa Bálint napkor született, az öcsém egy nappal (és persze 29 évvel) később. Tavaly pont ugyanígy jártam. Sütni akartam valamit nekik, de nem maradt már időm. Pénteken naplemente előtt meg tudtam, hogy nem lesz, mert csak későn érek haza. Bosszantott, mert azután meg nem találkozunk, vasárnap nem leszek otthon, legalább így "húzzam meg a fülüket." :)
Erre pont úgy sikerült, hogy délután háromra hazaértem, és még két órám maradt a rendezkedésre, sütésre, romok eltakarítására. (Ki hisz, ki nem, én nagyon hálás vagyok a fentiek közreműködéséért.)
Majdnem mindent ugyanúgy készítettem, mint akkor pénteken, tehát maradt a tojásos piskóta. Mert ennek örültek. Hasonlóan készítettem mindent, de a hagyományos porcukrot is kiváltottam a piskótában gyümölcscukorra, és került bele (pszt) némi tk liszt is.

Hozzávalók nagy tepsire:
10 tojás
2 púpos ek tk. tönkölyliszt
7 púpos ek finomliszt
8 púpos ek gyümölcscukor
10 dkg darált mandula
200 g gesztenyemassza
3 ek olivaolaj
1 cs fosztfát mentes borkősütőpor
1 kk szódabikarbóna
Gesztenyekrémhez: 
200 g gesztenyemassza 
2 ek gyümölcscukor 
1 vaniliarúd kikapart belseje
1 dl zabtejszín
100 g Baracklekvár  
Tortaforma esetén 2 adagot készítenék belőle, egy hagyományos 26(?) cm-eshez szerintem pont a felét venném.

Az elkészítés menete:
Sütőpapírral kibélelünk egy tepsit, és begyújtjuk a sütőt.
Külön tálba ütjük a tojások fehérjét és sárgáját ügyelve arra, hogy a fehérjébe ne jusson a sárgájából, mert akkor nehezebb felverni. Akkor is problémás ugyanez, ha friss a tojás.
A sárgáját a cukorral és olajjal jól elkavarjuk, míg kivilágosodik. Akkor belekeverjük a gesztenyemassza felét, tovább kavargatjuk, míg a gesztenye is elkeveredik.

A lisztet összeöntjük a mandulával, a sütőporral és a szódabikarbónával is, majd beleborítjuk a gesztenyés masszába. Addig kavartjuk, míg viszonylag egynemű nem lesz.
Akkor gyorsan felverjük a habot jó keményre, és kb. 3 részletben kézzel belekeverjük az előző masszába. Az első adaggal inkább fellazítjuk, amikor még összetörik a hab. A többinél óvatosabban, inkább beleforgatjuk a fakanállal. (De azért haladósan, mert a sütőpor meg dolgozna.)
Ezután beleöntjük a tepsibe, eligazítjuk kicsit, majd a forró sütőbe tesszük.
Az elején 200 C-on 15 percet, majd kicsit lejjebb véve még ugyanennyi ideig, összesen kb. fél órát sütjük.
Az első 15 percben ha kiabálnak odabentről se nyitjuk ki! ;)

Amíg sül, a maradék gesztenyét a tejszínnel, vaníliával és gyümölcscukorral elkeverjük úgy, hogy viszonylag szilárd, de kenhető állagot kapjunk. Nekem most zabtejszínem volt itthon, de jól sikerült. Óvatosan keverjük hozzá, szépen adagolva, hogy a krémes állag megmaradjon, lehet, hogy nem lesz szükséges az 1 dl.
Közben a piskóta olyan illatokat árasztott a sütőből, hogy a candidás létemből "két gonosz" listája mellé vettem fel azonnal. Az egyik a vanília aroma, a másik a baracklekvár volt. :)
Ha a piskóta elkészül, kiborítjuk a tepsiből, lehúzzuk a sütőpapírt, és hűlni hagyjuk.
Azután középen kettévágjuk, majd ügyesen keresztben is elfelezzük őket. A keresztben elvágott piskótalapok közé kentjük a gesztenyekrémet. Majd visszahelyezzük a lapok tetejét. Azután megkenjük az egyik kalapját baracklekvárral, és a másikat ráhelyezzük.

Talán egyszer, ha nyugdíjas leszek (ami a világ mai állása szerint nem várható) majd lesz időm megkenni végre a külsejét is. Netán arra is, hogy tortaformában készítsem, és kicsicsázzam szépre. :)


Nos igen. Volt ezen a télen is mindenféle. Először is sok hó, amit imádok, bár sokan utálkoznak miatta. Én ilyenkor utálkozom, mikor olvad. :( Sajnos az embermagasságú kupacok is eltűntek a munkahelyemről, itthon a nagy árok tele van vízzel, a 3-asra vezető utat lezárták, különben elvitte volna az egyik falusi házát a víz. Pedig gyönyörű volt. Igen, és fokcsikorgató is. Hajnalban a buszt várva az út szélén álldogálni -15 fokban, mégsem bántam, mert bámultam csak a csillámló pelyheket a derengő fényben. Persze nem vártam 15 percnél többet semmiféle járműre, mint néhány éve rendszeresen.
Hm, szánkóztunk 2x is. 5 szánkót az autó után kötve. Második alkalommal hazafelé a Volvo is az úttisztító MTZ hathatós segítségével... Míg a csapat ezzel birkózott, hazaballagtam, és megmelegítettem az ebédet. A vasszöget is megették volna... :)
És igen, voltak Katusék is! Már így megy a vízivás egyedül!

A kaotikus elrendezés elsősorban nem az igénytelenségemnek köszönhető. Egyszerűen nem bírtam rávenni őket...

2010. február 18., csütörtök

Fasírt zöldségekből - vegán és nem vegán

...csak valami finomat csinálj már, mert a múltkori fasírt olyan  száraz volt. Közli velem Anyu leszólva a fél évvel ezelőtti  jó kis falafelgombócokat. :)
Rendben.
Rövid idő alatt, valami egyszerűt, ami neki is megfelel. Így sütöttem vegán zöldségfasírtot a sütőben magamnak, a többieknek pedig tojással turbózva olajban a többit. Hehe. Az enyém jobb lett! :)

Már készítettem régebben is, akkor a tojásos változatot közöltem, azonban ez a sütőben sült nagyon ízlett, könnyebb is, egészségesebb is, nem lesz tele olajszaggal a lakás.

Ipari mennyiség készült, tehát egy négyfős család simán negyedelheti a mennyiségeket. :)

1 kg borsó
1 kg francia saláta alap
1/2 kg zöldbab
1/2 kg gomba
30 dkg tk tönkölyliszt (lehet búzaliszt is)
10 dkg szezámmag
1 ek vegamix

Szerintem bármilyen apróra vágott zöldségfélékből készülhet, borsó, répa, petrezselyem, zeller, burgonya, zöldbab, karfiol... Először mexikói keverékkel kísérleteztem, de a kukorica olyan szíjas lesz, hogy azt felejtsük ki. (Candidások hagyják ki a gombát.)

A zöldségfélét megfőztem, ezután lecsöpögtettem. (A gomba üveges csiperke volt.)
Hozzákevertem a gombát és a tk. lisztet. Beleszórtam a szezámmagot, végül megsóztam és összeállítottam.
Sütőpapírral kibélelt tepsit megkentem olivaolajjal, evőkanállal arra kanalazgattam halomokat.
Mikor szépen megpirult, megfordítottam, és a másik oldalát is átsütöttem.
A vegamix valahogy adott egy kellemes mellékízt az egészhez + a pirult szezámmag íze... Finom lett.

Magyaros zellerfasírt

Hozzávalók:
1-2 nagy zeller 
1/2 kg száraz tk. kenyér 
200 g szójapástétom (Mandy, Unicarm, Bucegi) 
3-4 gerezd fokhagyma
2 kanál lenmag
3 ek őrölt szezámmag
1 ek pirospaprika
1 tk só
1,5 kk őrölt kömény
2 ek olivaolaj 
kevés víz
Egyik főzelék mellé terveztem fasírtot a maradék száraz teljes kiőrlésű kenyérből és valami zöldségféléből. Végül találtam egy zellert, amit felaprítottam. A kenyérhez annyi vizet adtam, hogy szétmálljon, de sűrű maradjon. Hozzákevertem a zellert, beleborítottam a szójapástétomot, hozzáadtam a szétnyomott fokhagymagerezdeket, a pirospaprikát, sót, köménymagot. 
Mindezt összegyúrtam fasírt állagúra, és olajjal kikent tepsi alján elegyengettem 1,5 cm vastagon. Fél óráig sütöttem hőlégkeveréssel 180-190 C-on, míg az alja és a teteje szép piros nem lett.

2010. február 17., szerda

Cukkini saláta dióöntettel

Két roppanós, friss cukkini adta a saláta alapjait. Kicsit tömény az öntet, viszont pirítós mellé el tudnám képzelni.

Hozzávalók:
A salátához:  
  2 cukkini
  1 kisebb zeller
  Esetleg egy savanykás alma is 

Az öntethez: 
  1 közepes lilahagyma 
  2 ek kesudió
  2 ek dió
  1 fél citrom leve
  1 kk só 
  1 kk méz
  1 csipet rozmaring, kakukkfű
  1 pohár víz

A cukkinit kisebb darabokra, a zellert apró szálakra (julienne) vágjuk. Almát most nem tettem hozzá, de valamilyen savanykás fajátjút el tudnék képzelni benne.
Az öntethez összeturmixoljuk a hagymát, kesudiót, diót, citromot, mézet, és a vizet, majd hozzákeverjük a fűszereket. Ez utóbbiak kinek-kinek az ízlése szerint variálhatók.
Az öntetet átkeverjük a cukkinivel és zellerrel. Rövid időre állni hagyjuk, és utána fogyasztjuk.

Hogy kell főzni photoshoppal...

Most kaptam egy jó kis hivatkozás arra vonatkozóan, hogyan kell Photoshoppal főzni. Ha szeretnétek kicsit mosolyogni, nézzetek el IDE.

2010. február 16., kedd

Lektin, gabona, egyem, ne egyem?

Marica feltette a kérdést, együnk, vagy ne együnk kenyeret? Bejegyzésében hivatkozott egy amerikai cikkre, amelyben a gabonafélékben lévő lektinek romboló hatásait ecseteli a szerző.

Mivel a cikk azt írja, hogy a lektin főleg a búzacsírában található meg koncentráltan, az jutott eszembe, ha valóban csak erről lenne szó, a problémát egyszerűen megoldaná a Graham liszt, mert az a búzacsírát nem tartalmazza.
Lehet igazsága a cikknek, de úgy érzem, megint ott tartunk, hogy valaminek megvizsgáljuk az egyik oldalát, a másikról meg elfelejtünk szólni. Mint a szójánál a tripszingátlók jelenléte (amik pl. gabonafajtákban is megtalálhatók), hogy micsoda méreg. Hőkezelésre lebomlik... a száraz baobbot is megfőzzük, és senki nem esik rajta kétségbe, hogy előtte emberi fogyasztásra alkalmatlan? A csíráztatás más káposzta.
A lektin úgy tudom hő hatására szintén lebomlik. Gabonaféléket, hüvelyeseket, burgonyát és kelkáposztát nem eszünk nyersen. Ez utóbbiról kérdeztem valamikor Gittát, ők fogyasztják nyersen.

A másik oldal. Amerikai cikk, génmódosított élelmiszerek dömpingje. A Magyarországon termelt gabonák még mindig nem génmódosítottak, szerencsére. De ha a nemesítettől is tartunk, lehet tönkölybúzát is fogyasztani. Nagyon jó alternatíva.
Valóban túl sok gabonafélét - ráadásul főleg élesztős formában - eszünk, de nem tartanám helyesnek kihagyni az étrendünkből.
Így kiöntjük a fürdővízzel a gyereket is! Nagyon jó élettani hatásai vannak a teljes őrlésű gabonának, de mint mindent, ezt is mértékkel kellene fogyasztanunk.

2010. február 8., hétfő

Fricska a reformosnak

Úgy érzem, ismét kaptam egy fricskát a reformos kajáimmal kapcsolatban, ami most nem esett jól. Persze nap-mint nap jön újabb és újabb "pofon" valakitől, többnyire fel sem veszem, pár perc múlva elfelejtem az egészet... néha szíven üt. Most épp így jártam.
Ahogy görgettem magamban a dolgot, az jutott eszembe, hogy talán én is így szúrkálódok kaja ügyben, csak a másik oldalon, és észre sem veszem?
Bár szeretném hinni, hogy nem így van. Ha beszélgetünk róla, bizony közlöm a véleményemet, de magamtól már régóta nem hozakodok elő vele, mert nem téríteni akarok, maximum meggyőzni. Olykor kiszalad olyasmi a számon, hogy ne igyon evés közben, mert felhígítja a gyomorsavat, de olykor azt is visszaszívnám azonnal. Az emberek nehezen tűrik, ha az étkezésükbe beleszólnak, pedig iszonyatos mennyiségű szemét kerül a szervezetünkbe, ha nem figyelünk. Tegnap pl. a barátom nézegette az egyik sonka összetevőit: 76%-a hús, de akkor mi a többi? Kérdezte, és persze ez még minőségi termék volt viszonylag kevés összetevővel, tehát egészen normális.

Nem jó, ha hallgatok az ügyben, az sem, ha az ellenkezőjét teszem. Nagy libikóka ez, de néha azért úgy érzem, el kell mondanom, érvekkel. Ész érvekkel, anélkül nem ér semmi az egész. Ne is várja senki, hogy teljesen csöndben maradjak, mert ezek elvek, amiért ha nem állok ki, vagy nem képviselem, akkor forgatom a köpönyegem. (Nem árt, ha az ember esőben, hóban, napsütésben is ugyanazokat vallja.)
Csak azt nem értem, miért kell csúfolódni ezen, főleg mindenevő körben? Miért kell bántani a másikat azért, mert másképp gondolkozik, él? Hiszen attól még ugyanaz a kaotikus, szeleburdi, nagy darab nő vagyok, csak többnyire növényevő.

És ettől még szeretem a nem növényevőket is. :)

2010. február 2., kedd

Rakott rizses cukkini

Ez az étel is régen készült. Csak beszúrtam a képet, megírtam a címet, és elmentettem, hogy majd később... Ahogy megnéztem, azon is gondolkodnom kellett, hogy megsütöttem-e egyáltalán, vagy így ettem, de eszembe jutott. Megsütöttem, de el is sóztam. :) Apának pont ízlett, számomra az ehetetlenség határát súrolta.
Egyébként fura a só érzékelésem. Van olyan étel, és időszak, amikor szinte semmibe nem kell, és van olyan, hogy mindent meg kell sóznom. Ez utóbbi kevesebbszer, de olyankor engedek neki, mivel összességében igen keveset fogyasztok. A zöldségféléken már sok sok éve nem kívánom.
Közben láttam, hogy Gitta írt valami bejegyzést sóügyben, de nem tudtam megnyitni, mert vacakol a netem. A címből és a pár sorból úgy vettem ki, kerülendőnek tartja, de nem olvastam. Én azt gondolom, kevés talán kellhet, de ez ügyben nem hiszem, hogy autentikus forrás lennék. :)

Visszatérve a cukkinire. Barna rizst főztem fél kilónyit. 2 kisebb cukkinit és 2 nagyobb szál répát, fél füstölt tofut lereszeltem. Legközelebb natúr tofut fogok használni, vagy teljesen kihagyom, mert nem érvényesült a zöldségfélék íze annyira. Mindezt összekevertem, és vegán sajtkrémmel leöntöttem, majd 40 perc alatt 180 C-on átsütöttem.
A növényi sajtkrém készülhet így:
Turmixgépben összekevertetjük a következőket annyi vízzel, hogy híg tejföl sűrűséget kapjunk.
15 dkg napraforgómag, vagy kesu, esetleg mandula
2 ek zabpehely, vagy zabliszt (esetleg rozsliszt)
2 ek sörélesztőpehely
1 kisebb fej hagyma
1/2 pritaminpaprika
1 kanál citrom leve
1/2 tk só
Candidások mandulát, vagy napraforgómagot használjanak inkább, és a sörélesztő pehelyről is feledkezzenek meg.
El tudom képzeli főételként, vagy fasírtfélével is fogyasztható. Ha pl. kimarad a tofu, a komplettáláshoz diófasírt, vagy valami hüvelyesből készült feltét is jó lehet.