2009. november 6., péntek

Répa - karfiol saláta

Nem írok, de vagyok, ragyogok, napsütésre ébredek. Kinn zöld üde fű, fa, határ, végtelen, kék ég, fehér csúcsú sziklák. Mindez vasárnap olyan hajnal 7-kor, ami 8. Valahol messze, egy kicsit más világban. Ilyenkor megölelni a lényt, akit valóban szeretsz, hozzábújni, és bámulni a tájat, majd belülről - csukott szemmel - is "nézni" az igazi. És a fejünk fölül az erkélyen nevet az, aki százszor látta, de ő is imádja, akinek tetszik a tátott szánk. :)

Persze ez csak egyszeri, minden nap ne legyen a karácsony. Amitől függetlenül a nap lehet szép. Mosolytól, 2 barátságos sortól, egy bóktól, rég nem látott baráttól, jól elsült poéntól, szépen kelt kenyértől, vagy finom salátától.
Az utóbbit például nagyon egyszerű reprodukálni. A Nyitott Szemmel 3. számában láttam a receptet. Anya hozott haza nagyon szép karfiolokat, így elővadásztam ezt a régebb számot, és kis módosításokkal elkészítettem egy változatát.

Hozzávalók:
Kisebb fej karfiol
5-6 szál répa
1 fej lila hagyma
3-4 ek olivaolaj
1 tk só
1,5 ek méz (Candidásoknak stevia)
1 citrom leve
3 ek petrezselyemzöld
3 dl víz

A karfiolt kisebb darabokra szeleteljük. A répát megtisztítjuk, egy kivételével lereszeljük. A petrezselyem zöldjét apróra vágjuk. Mindezt összekeverjük.
Az öntethez a hagymát megtisztítjuk és a maradék répával együtt kisebb darabokra vágjuk. Turmixgépbe szórjuk, hozzáadjuk az olivaolajat, a sót, a mézet, a citrom levét és a vizet, majd finomra turmixoljuk, azután ráöntjük a karfiolra. Néhány óráig hagyjuk összeérni az ízeket.


Szolgálati közlemény: A nyers karfiol ízének semmi köze a főtt, vagy sült változathoz, inkább, mint a káposzta torzsáé! A tesómék sem ez előbbit, se a lecsót, se a zöldbabot hőkezelve nem szertik, de a karfiol nyersen az ő hasukba is mehet. :)

Nincsenek megjegyzések: