2009. június 11., csütörtök

Cseresznyés bucik

Barátnőm kedvéért készítettem zsömléket - amit végül a család evett meg, mert nem sikerült eljutni hozzá. Ekkor elég sok cseresznye lapult kimagvaltan aznap a hűtőben, és a egyet gondoltam, a tészta felét a gyümölccsel együtt hasznosítottam.
A tésztája a szokásos feles teljesőrlésű lisztből készült volt, mivel zsömlének indult, tökmag és egyéb bele nem illő dolgok is kikandukátak belőle, de senki nem panaszkodott.
Hozzávalók:
30 dkg tk liszt
30 dkg fehér liszt
200 ml tej (szója, rizs stb.)
200 ml víz
3-4 ek olivaolaj
1 ek méz
1,5 tk só
1/4 kocka élesztő
1/2 kg kimagvalt, lecsepegtetett cseresznye
Géppel dagasztattam meg, hagytam kelni kicsit, majd a zsömlékhez kézzel szaggattam 1-1 db-ot, a bucikhoz pedig elnyújtottam a tésztát ujjnyi vastagra, tenyeremnyi téglalapokat szabtam belőle.
A közepükre 1-1 marék cseresznye került, először a hosszabbik oldalakat nyomkodtam össze, majd a két még lezáratlan véget hajtottam egymásra, nyomkodtam szintén össze, kicsit gombóccá formáztam, és a csomóval lefelé kikent zsírpapírral kibélelt tepsire tettem.
Fényképezéshez ennyi maradt belőle:

Viharfelhők

Ma délután még ki akartam kocogni a kertbe tovább húzgálni a muhart, és azzal együtt a maradék petrezselyem növénykéket is. Mert az előbbi amúgy is gonosz egy növény, ha nem elszívja az energiát, akkor szorítja magához a fél méteres körzeten belül egyetlen szál "őccséget". Mikor őkelmét gyomlálom, a haszonnövény se ússza meg.
(Sajnos a lentebb látható "főgyomlálásszakértő" is így jár vele.)

Már akkor is jöttek - mentek a felhők, amikor hazaértem, de fél órával később kinézve az volt az érzésem, hogy a Mátra az égig nőtt, mert pont olyan sötét kék volt minden, mint amilyen szebb napokon a hegy szokott lenni. No, összekaptam magam, vödröt és kést. Ki a kertbe.
Akkor jöttem rá, hogy a fényképezőgép meg kinn aludt az egyik karón. (no ilyet se csináltam még)
Baja nem lett, viszont a légköri viszonyok fotózására kapóra jött. Érdekes, körkörösen gomolygó felhők tolták egymást. Nagyon szép látvány volt.
Aztán fújni kezdett a szél, ami jelezte, van vagy 3 percem az esőig, így tovább nem kattintgattam, hanem szedtem salátát, retket és hagymát. Szerencsére erre jég nem volt, így a föld jól megázott, a kert ezzel csak szépül.

2009. június 9., kedd

Vegán gyümölcsleves

"Ez gyümölcsszósz!" Közölte a gyümölcslevesért nem rajongó hugom, amikor néztem, hogy a hűtő hátuljából miért vadássza a nagy fazekat... Tényleg sűrű lett, de általában sem szeretem a híg lőréket. "Minek, csak lötyög a hasamban?!" Mondta az öreg király a Süsüben, és ez erre is igaz. :)
Az utolsó adagot szedtem le tegnap, e pillanatban valahogy nem is bánom. Elég volt. Élveztem, hogy este reggel cseresznyét és epret eszegetek két hete, de mostmár vágyom sósra, savanyúra, zöldségfélékre. Mivel a maradék hamar romlik, és csak 1x csináltam gyümölcslevest, nem sajnáltam hőkezelésnek kitenni a fekete kisszemű, de már-már sziruposan édes szomolyai cseresznyénkből valamennyit.

Így készült:
1 kg cseresznye
3-4 db alma
3 marék eper
csipet só
2 marék kesudió vagy mandula
4 ek tk liszt

A cseresznyét kimagvalatam, az almát felkockáztam. Mindkettőt felforraltam annyi vízzel, ami ellepte, és hozzáadtam 1 csipet sót. Ezalatt a kesudiót 2 dl vízzel összeturmixoltam míg sima nem lett a krém állaga (pár percet igénybevesz), aztán beleszórtam a 4 kanál lisztet is. Tettem hozzá még valamennyi vizet, hogy könnyen keverje, majd mindezt hozzáöntöttem a gyümölcsökhöz kavargatás mellett. Jó 5 percig hagytam, hogy összefőjjön, majd elzártam a gáz. Azután szórtam csak bele az epret.

2009. június 4., csütörtök

Fogyjon több alvással :)

Az eső nagyon kellett a földre, a rózsa ilyen szép volt, de a cseresznye megsínylette. Hétfő reggel a legszebb, nagy fekete szemek - amik szinte ugranak is az ember szájába ;) - kirepedeztek. Ebből aztán lekvárfőzés lett, illetve inkább kimagvalt gyümölcs télen a levesekbe és süteményekbe.
Tegnapelőtt a másik fának estünk neki. Szomolyai, kissebb szemű, de tömény édesség, 25 szem elfogyasztása szinte összeragasztja az ember száját. :)
Már cseresznyével álmodom lassan, de sajna a múlt éjjel tapasztaltam, hogy olykor rosszabb, ha nem azzal. :) Már ha egyáltalán alszik az ember. És ha nem alszik, könnyebben esik kétségbe, nehezebben fogalmaz levelet, kevésbé könnyen dönt, kevésbé jól, nem türelmes, és erősen befolyásolja az étkezését is negatív irányba. Ez utóbbit a Kórházszövetség hivatalos lapjából (2009/5) olvastam. Mindig jár, de nagyon ritkán tudom átböngészni. Most is csak átfutottam, de Radnai Anna cikkén megakadt a szemem.

Tisztában vagyok vele, hogy a magyar lakosság alvási szokásai borzasztóak, keveset alszunk, minőségben sem úgy, ahogy kellene. Mert éjfél előtt ritkán, belakunk lefekvés előtt, pedig legalább 4 órával előtte be kellene fejezni az eszegetést, keveset szellőztetünk, stb.

Visszatérve a cikkre, az alvásunk minősége befolyásolja a szénhidrát anyagcserénket. Minél kevésbé jó, annál éhesebbek vagyunk és magasabb szénhidráttartalmú ételeket kívánunk enni. Hja, elhízás és cukorbetegség.

Tehát tisztelt fogyni vágyó bloggertársak, tessék többet aludni!

2009. június 2., kedd

Kuktasapka

Fruzska ajándékozta először a kuktasapkát 5 blogtársnak, és kérte, hogy görgessük tovább mi is. Nagy meglepetésemre Katától és Kláritól is kaptam, nagy fejtörést okozva ezzel, hogy kinek is adjam tovább. Vissza nem illdomos, így még bonyolultabb. :)

Aki tőlem kapja:
Marica
Napmátka
Harmony
Gábor
és a Vajaspánkó csapat (ugyan így kicsit szűkös az 5-ös létszám :) )

Hogy most miért pont ti? Mert szeretem olvasgatni a csupa édes recepteket, mert a művészet keveredik a gasztronómiával, mert lelkes konyhatündérek alkotnak, mert valaki információk halmazával lát el, hogyan is vigyázzak az egészségemre, és van aki figyelmeztet a környezettudatosságra két csokipapír között. ;)